Kékfrankos

Hazánk egyik legelterjedtebb kékszőlője a kékfrankos. Hogy miért? Mert az egyik legmegbízhatóbban termő fajta. Így azok a kiskert tulajdonosok is ezt választották, akik csak saját élvezetükre akartak vörösbort készíteni. A fajta bőtermő, tömött, nagy fürtű, ami miatt az átlaghoz képest hajlamosabb a gombásodásra. Ám aki ügyesen védekezik annak nem lesz nagy gondja, mert a szőlőszemek vastag héja is segít megvédeni a termést. A könyvi leírás szerint magas savtartalommal, szélsőséges esetben is csak közepesnek mondható tannintartalommal rendelkezik, színanyagokban gazdag. Mindennapokra, gasztrobornak is kiváló, de kishordós érlelés mellett komoly erényeket mutat. Hajlamosak vagyunk Hungaricumnak tekinteni, ami annyiban biztosan megállja a helyét, hogy a Kárpát-medencén és Burgeland középső részén kívül, számottevő mennyiségben Lemberger néven, csak Württemberg tartományban található. Ám a legfrissebb kutatások szerint a Kaszpi-tenger környékéről került Frankhonba, majd onnan a Kárpát-medencébe.

Többek között ezekkel az információkkal kezdődött Dr. Nagymarosy András vezette kóstoló, akitől később is részletes adatokat kaptunk a termelőkről és a talajtani viszonyokról. Ami nem véletlen hiszen geológus, az ELTE Általános és Alkalmazott Földtani Tanszékének docense, a földtudomány kandidátusa, a Borkollégium egyik alapítója, kezdetek óta tanára, és mindemellett a sörök világának is elismert szakértője.

Magyarországon négy borvidék jár élen a kékfrankosban: Sopron, Eger, Szekszárd és Villány. A kóstolósor 16 tétele is legnagyobb részt ezekről a területekről származik. Ezek közül igyekeztem kiválasztani a legizgalmasabb tételeket.

Sopron címerére tette a kékfrankost és városimázsának nagy részét is, így kötelessége megmutatni a fajta képességeit.

Ez sikerült is a Weninger Pincének 2000-ben a Spern Steiner dűlőben termett szőlőből. A bor átlátszatlan, gránátos színű, az elmúlt tizenegy év nyomaival. Illatában palacbuké, szalonnás, húsos illatok, mellette szilvalekvár. Kiváló egyensúlya van a bornak még mind a mai napig is. Ízében a kékfrankosra jellemző meggy és cseresznye aszalt formában, némi kesernye és a hordó jegyei. Sajnos már nem sokáig élvezhetjük.

Egerben a kékfrankos legnagyobb része még mindig a Bikavérbe kerül, önálló palackozása most kezd elterjedni. A Kovács Nimród Winery két kékfrankosa is bekerült a sorba. A Nagy-Egedről származó szűztermés az este egyik meghatározó élménye volt. Mivel nagyon minimális mennyiség kerül majd forgalomba, ezért inkább a 2007-es évjáratúról mondanám el gondolataimat. A bor eddig az NJK házasítás része volt, de mára megérett az idő, hogy önállóan palackozzák. Átlátszatlan, rubin színű. Illata mély, hűvös, sok fűszerrel: bors, paprika, ánizs, pici hordó. Lendületes, magas savak, amely mellé sima tannin is társul bőséggel, alkohol tartalma megfelelő. Jól iható egységé áll össze az egész. A hosszú íz némi aszalt gyümölcsöt, csokoládét, kávét tartalmaz, egy kis meszes érzettel. Élete elején van a bor.

Azt sejtettük, hogy a villányiak egészen másról fognak szólni, elvesztve az eddigi borok alapvető könnyedségét. Végül nem teljesen így lett, amiről Heumann Evelyn 2007-es évjáratú bora tehet. Közepesen átlátszó, rubin színű bor. Illatában leginkább dohány, finom kávé. Egyensúlyban van a bor, szép savkészlettel rendelkezik. A tannin nagysága nem hazudtolja meg a termőhelyet, szép puha. Alkohol és test sem lóg ki a szerkezetből. Ízében igazi kékfrankos, fanyar meggy, szilva, kis kávé, egészen komplex bor, amit még sokáig élvezhetünk.

Szekszárd is igen gyönyörű borokkal kényeztetett ezen az estén. Engem leginkább a Heimann Családi Birtok Baranya-völgy 2008. Pincének mindig is volt kékfrankosa, de hosszú évekig házasításokba került. Ennek a bornak alapján bizton mondhatom, hogy sajnos. Az estén már többször látott rubin szín. Intenzív fűszeres, meleg illat, némi szárított gyümölcs, kis bakelit. Hosszú, lendületes savak, a fajtához illő tannin mennyiség, egy leheletnyi alkoholtöbblet. Hosszú gyümölcsös íz: meggy, cseresznye, szilva, csokoládé pazar keveréke. Komoly érlelési potenciállal.

Miután kóstoltunk könnyedebb és komolyabb kékfrankosokat egyértelmű, hogy széles a paletta, amiben mindenki megtalálja a kedvére valót. Ami szerencse, hogy 1 500 Ft-ért is nagyon kellemes tételeket kaphatunk. 3 000 Ft-ért pedig már komplex, ízben és illatban gazdag tételeket is be lehet szerezni, amelyek minden nagyságuk ellenére még mindig megőrzik jól ihatóságukat, akár több pohárral is meg lehet inni belőle egyszerre. Legyünk büszkék erre a fajtára, mert gyümölcsösségével, üdeségével, fűszeres jellegével szépen beleillik a mai trendekbe.

További kóstolt tételek: